HTML

Blogg

Mindenről, ami eszembe jut.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

A dollárárverés - matek érettségi

2009.05.05. 12:26 Lear

Nem, sajnos egyik feladat sem volt olyan érdekes, hogy külön érdemes lenne írnom róla. Eszembe jutott azonban egy pszichológiai probléma, amiről nemrég olvastam, és az ismerete segített az időm rendes beosztásában.

A problémát a dollárárverés csapdájának is nevezik. A problémára egy Martin Shubik nevű közgazdász világított rá a 70-es években. Shubik - pszichológiai kutatásaival kapcsolatban - egy érdekes játékot talált ki.

Egy ember, a kiíró árverésre bocsát mondjuk 1000 Ft-tot. A kikiáltási ár 10 Ft, és egyszerre max. 100 Ft-tal lehet emelni a licitet. Az egyetlen furcsa szabály: nemcsak a győztesnek, hanem a másodiknak is fizetnie kell. (A szabályt dollárról átfogalmaztam forintra.)

A játéknak három kritikus pontja figyelhető meg. Az első, hogy egyáltalán el tud-e indulni a játék. Ehhez nem árt, ha egy buliban dobjuk fel az ötletet, ahol az emberek nem számolgatnak túl sokat. A kiíró hecceli a tömeget, ki az a hülye, akinek nem ér meg tíz forintot az ezres. A licit beindul, és mindenki bizakodva teszi az egyre nagyobb ajánlatokat, hisz jókora nyereségre tehet szert. 500 Ft-nál azonban újabb fordulópont következik: a játékosok rájönnek, hogy innentől már a kiíró is nyer, hiszen 2*500=1000. Egyre kisebb a vonzereje a lehetséges nyereségnek, mivel egyre közelítünk az 1000 Ft-hoz. Ugyanakkor a másodikat az egyre nagyobb lehetséges veszteség ellenfele felüllicitálására kényszeríti. Kialakul egy páros, aki vérre menő harcba kezd a győzelemért. A harmadik kritikus pont, az 1000 Ft-os ajánlat után már a győztes is csak veszt, de még mindig nem mindegy, hogy 100 Ft-tot veszít valaki, vagy mondjuk 1050-et. Sokszor előfordul, hogy az ezres végül 2000-ért kel el, s a kiíró kb. 4000 Ft-ot nyer. Mi ennek az oka? A tudat alatti nyerési vágy. Nem lehetek rosszabb a másiknál. Ha már ennyi energiát belefektettem, akkor nehogymár én veszítsek.

Mi az egyetlen nyerő stratégia? Időben kell abbahagyni, mielőtt még túl sok energiát ölünk a feladatba.

Én is ezt csináltam ma, a matek érettségin. Három feladat közül kettőt kellett megoldani. Az egyikbe túlságosan is belebonyolódtam, de a tudat alatti nyerési vágyam nem hagyta volna, hogy átugorjam. Végül nehezen erőt vettem magamon, a feladatot kihúztam, s ugrottam a másikra. Rengeteg időt és lehet, hogy jópár pontot nyertem ezzel a belátással.

De nemcsak egy felsőoktatási wannabe helyzetére alkalmazható ez az elmélet. Az első élő példa Nixon elnök viselkedése volt a vietnami háború alatt. Kezdetben demokráciáról és a szabadságjogok kiterjesztéséről beszélt, később azonban már az Egyesült Államok méltóságát hangsúlyozta. A világ legerősebb katonai hatalma nem veszíthet a komcsik ellen. Úrrá lett rajta a nyerési vágy.

A szakszervezeti sztrájkokon is érdekes megfigyeléseket lehet tenni. A felek először visszafogottan tárgyalnak, később azonban egyre inkább elvi, ideológiai síkra tolódik a vita. Már a cégnek is olcsóbb lenne fizetni és a munkásoknak is kevés a sztrájksegély, de egyikük sem enged, mert túlságosan belemerült a veszekedésbe, úgy érzi, nem lehet rosszabb a másik félnél. Ilyenkor érdemes kicserélni a tárgyaló személyeket újakra, akik még nem tüzesedtek át, vagy bedobni egy lényegtelen kérdést - mondjuk az új szemetesvödrök színét - ami mentén elindulhat egy általános megegyezés.

Jó tehát alaposan megfontolni, érdemes-e azt csinálni, amit csinálunk, hogy még időben kiszállhassunk. Ha valamibe már túl sok energiát fektetett valaki, akkor józan eszét szélnek eresztve a végsőkig kitart mellette.

További példák, elemzések és pszichológiai problémák olvashatók Mérő László Mindenki másképp egyforma című könyvében. (A példáimat is onnan vettem.)

3 komment

Címkék: politika történelem filozófia matek pszichológia érettségi

Magyar nyelv és irodalom - érettségi

2009.05.04. 13:23 Lear

Ma letudtam a magyar érettségi írásbeli részét. Elég könnyű volt, a fogalmazás választható témáit meg lehet nézni. Érdekes, hogy a Heti Válaszból vették az érvelős feladat gondolatébresztőjét. Talán nem is csoda, még "a" Gyurcsány is interjút adott nekik. Én a verselemzést választottam, mivel egy versről könnyű írni, kettőről, összehasonlítást még könnyebb. Fő, hogy legyen meg a négy oldal. Állítólag sokan az érvelős-esszés feladatra hajtottak, mivel ez látszólag gyengébb nyelvi és irodalmi alapokkal is könnyen megoldható. Azonban ez mocsaras terület: ki tudja mire hány pont jár. Ha valaki például nem hivatkozott konkrét művekre szerző és cím megjelőlésével, sokat bukhat.

A Mikszáthos szövegértelmezés alapjában véve laza volt, megspékelve azonban egy-két kétértelmű feladattal. Megkérdezték például, vajon Mikszáth és Jókai életkörülményei megegyeztek-e. A vonatkozó részlet szerint "némi hasonlatosságot" mutattak, ami a korban divatos szerénykedő fogalmazás miatt jelenthet 90%-os egyezést, de akár valóban csak egy kis hasonlóságot. Mindenesetre feltételeztem, hogy a 90%-os egyezés sem 100%-os egyezés, így a kérdést elintéztem egy H betűvel.

Más, de idejöhet - tegnap este futás közben az gondolkodtatott, hogy az edzés szó a kohászatból került át a sportba (nyilván így van), vagy fordítva. Aztán eszembe jutott, hogy nem foglalkozom túl sűrűn a nyelvvel. Angol, francia blogokat olvasva meglepődtem, hogy mennyit képesek foglalkozni apró nyelvi kérdésekkel. Tetszik.

Tegnap láttam a tévében egy nyelvi műsort (SZÓSZ?!:-), m1), melynek pont a nyelv iránti érdeklődés felkeltése a célja. Voltak humoros pillanatok, azonban sokat nem tanultam belőle, max. annyit, hogy a reformkorban kedvelt volt az ah!, oh! indulatszavak használata; lehet, hogy a népszerűsítő műsorok már csak ilyenek. Meg ha tanulni akarok, akkor már inkább olvasok - van értelme az ilyen műsoroknak? (Van értelme a tv-nek a szórakoztatáson-hírközlésen kívül?) Külön zavaró volt, hogy neves, elismert embereket (nem celebeket) versenyeztettek, így a zsűri mindig kínos helyzetbe került a pontok szétosztásánál, hiszen azé' egy n>50 éves Nádasdy Ádámot leszólni elég vicces. De legalább megpróbálnak az RTL-TV2 színvonala fölött maradni.

Holnap matek, holnapután töri.

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom érettségi nyelvtan

süti beállítások módosítása